Nagyon nagy baj van!

 Azt hiszem, az emberiség talán utolsó lehetőséget kapott az élettől, a Földtől a túlélésre a COVID által. Talán megjön az eszünk és elkezdjük végre azt az életet élni, ami élhető mind az emberek, mind a Föld részére. Már nem az a kérdés, hogy mit hagyunk a gyermekeinkre, hanem az, hogy mit hagyunk magunkra. Így már talán közelibbé válik mindannyiunk számára, hogy a helyzet kétségbeejtő.

Gaia

Amúgy szomorúan látom, hogy próbál mindenki visszatérni a régi, normálisnak mondott kerékvágásba. Ezt látom az egyes emberek szintjén, látom szervezetek szintjén is, hogy szinte már erőszakosan, a józan észnek szembemenve is keresztül akarják vinni az előző, amúgy teljesen fenntarthatatlan rendszereket.

Másrészről örömmel látom azokat a kezdeményezéseket, amik igenis arra irányulnak, hogy a Földet védjük és átalakítsuk az életvitelünket.

Erről is vannak hírek szép számmal: Környezetvédelmi Nobel-díj 

(Persze, addig mit is akarunk változtatni, amikor az egyes ember is azon hisztériázik, hogy miért van vagy lenne home office, ott a gyerek és hogy nem bírja a terheket.

Hát, van erről néhány gondolatom: A vírus hatásaitól sokan megijedtek, talán nem is annyira a betegségtől, de attól igen, hogy össze vannak zárva a szeretteikkel. Legalább kiderül, hogy mely kapcsolatok működnek, melyek pedig nem. Legalább megismeri a szülő a saját gyerekét, és a gyerek is a szülőt. Legalább megtanulnak végre felelősséget vállalni a korábbi döntéseikért. Társadalmunk problémákkal terhelt, és a problémák itt kezdődnek. Az egyén és a család szintjén. Talán rendet kellene végre tenni és gyerekeket kellene nevelni. Talán beszélnünk kellene egymással. Talán meg kellene határozni a céljainkat egyénenként és közösen is.

Értem én, hogy a szülő nem pedagógus, sokan inkább megoldották a gyerek feladatait, csak haladjunk már. Ezt nem tartom célravezetőnek. Igen, tény, hogy az oktatási rendszert is felkészületlenül érte a helyzet és a szülőket is, de még a gyerekeket is. Talán ki kellene dolgozni egy olyan rendszert, ami működik, nem kellene túlterhelni a gyerekeket és a családokat a tananyaggal, talán felelősségre kellene vonni azokat a pedagógusokat, akik nem végzik tisztességesen a munkájukat és nem adnak segítséget. Természetesen akinek nem inge, ne vegye magára. Tudom, hogy vannak igen sokan, akik teljes odaadással és tisztességesen teszik a dolgukat. De az emberek között élek, mozgok, dolgozom, teljesen tisztában vagyok a problémáikkal a gyengeségeikkel és az erősségeikkel is. Azt kell mondjam, nagyon sokan fordítva ülnek a lovon. De ezt csak zárójelesen mondom, hiszen már többször írtam erről.)

De visszatérve a természethez és a környezetvédelemhez nagyon nem azzal foglalkozunk, amivel kellene. Nagyon fontos, hogy figyelmet fordítsunk a klímaváltozásra akkor is, ha azt gondolom, hogy ez a Föld természetes ciklusaihoz is köthető, hiszen nem mozdulatlanul áll egy helyben. De ezzel egyrészt nagyon csak a jéghegy csúcsát kapargatjuk, másrészt pedig nem azzal foglalkozunk, amivel igazán kellene.

Emberek, nagyon nagy baj van!

Amire igazán oda kellene figyelnünk:

Először nőtte túl a mesterséges anyagok tömege az élőkét a Földön (msn.com)

Talán tényleg ki kellene költöznünk az űrbe. Nem az a baj, hogy sokan vagyunk, hanem az, hogy semmire nem vagyunk tekintettel. A Föld energiaforrásai még mindig szolgálnak minket, de ezt nem a megfelelő módon használjuk. A technológiai fejlődésünk során nem vesszük figyelembe a környezetünk igényeit, szükségleteit. Így például az idén már nem látok a varjakon kívül madarakat. Már tavaly sem láttam. Pedig azt megelőzően a kertünkben a verebek szabályos házibulikat tartottak, gyakran látogatták az etetőinket cinkék és más kis énekes madarak, de most semmi, csak a csend. Hogy mi lehet ennek az oka? Az 5G. Pedig számtalan figyelmeztetés volt már világszerte arról, hogy mennyire veszélyes. Hogy meghalnak a madár- és rovarpopulációk. Senkit sem érdekel, nem is veszik komolyan, egyre másra épülnek a tornyok. Pedig a fecskék száma már nagyon megfogyatkozott, évek óta az történik, hogy elindulnak nyár végén, és lepotyognak út közben. A gólyák közül is néhány egyed itt felejtette magát. Miért? Talán azért, mert ezek a frekvenciák összezavarják őket. Annyira fejlettek vagyunk, miért nem használunk olyan frekvenciát, ami nem bolondítja meg az élővilágot, nem módosítja a Föld természetét? Ne legyenek illúzióink, ránk emberekre is hatással van. Miért vagyunk állandóan fáradtak, űzöttek?

Az ember

Szerencsére már egyre nagyobb teret nyernek a környezetvédelemmel kapcsolatos gondolatok, de ne ringassuk magunkat ettől tévhitekben, ha nem sikerül a fordulat, akkor mi emberek sem fogjuk túlélni. Ahogy most kinéz, hasonló a helyzet felé tartunk, mint amit az Avatar című filmben láttunk. Az ember mindent kizsákmányol könyörtelenül és nem érdekli, ha tönkretesz közben bármit, ha a gazdasági érdekei úgy kívánják.

Ajánlom a figyelmetekbe ezt a cikket is, bár ez -bár komoly dolgokat feszeget- még mindig csak a felszín kapargatása. 

Gazdasági növekedés, vagy környezetvédelem?

Mivel kellene foglalkoznunk? Talán azzal, hogy ne engedélyezzünk kitermeléseket anélkül, hogy ne köteleznénk a kitermelő cégeket a természeti környezet helyreállítására. Hogy ne engedjük a határtalan szemetelést. Miért vannak még olyan csomagolóanyagok, amik nem bomlanak le? Támogassuk a megújuló energiaforrásokat, álljunk át mi is ennek a használatára, ha tehetjük. Tudom, hogy ez már az építésügyi előírásokban is benne van, de még mindig vannak háztartások hagyományos technológiákkal. Egyáltalán, kerüljünk mindent, ami bármilyen mértékben szennyezi a környezetünket. Miért kell ennyi autópálya? Miért vannak még forgalomban olyan autók, amiknek magas a károsanyag-kibocsájtásuk? Értem, hogy nem mindenki tudja megfizetni a drágább de környezetkímélőbb megoldásokat, de kell mindenkinek autó egyáltalán? Kell egy családba több autó? Ha igen, akkor el kellene gondolkodnunk az életvitelünkön.

Nagy félelmem, hogy ha ezeket a kérdéseket meghallja valaki törvényhozó, akkor arra használja fel, hogy újabb szabályozásokat, korlátokat tegyenek az életünkbe. Nem ez a cél ezzel, ezt kellene megérteni. Az életünk amúgy is túlszabályozott, sajnos - bár meglehetősen kényelmetlen - be kell látnom, hogy szükség van rá. Mert az ember valahol útközben elhagyta valahol az agyát és a lelkét is. Fegyelmezetlen és ostoba, a józan ésszel is szembemegy, ha az érdekei úgy kívánják. Tudomásul kellene vennünk végre, hogy nem a természet felett állunk, hanem a természet része vagyunk!

A legfontosabb szerintem az, hogy tudatában legyünk a tétnek és hogy beszéljünk erről minél szélesebb körben és mi magunk is tegyünk meg minden tőlünk telhetőt.

Föld anya

Frissítés 2020.12.15.: A post még meg sem jelent, mert ütemezve van, már frissítem, mert legnagyobb örömömre mások is hasonlóan látják a Föld és az emberiség érdekében a teendőket. A cikk erről szól: ENSZ: A ma élő emberek az elsők a faj történetében, akikre saját maguk jelentik a legnagyobb fenyegetést