Befolyásolás és manipuláció

 Amikor számomra érthetetlen viselkedéssel találkozom, akkor elgondolkodom azon, vajon mi mozgat bizonyos embereket, és hogy valóban örömét leli ebben, vagy ez valamiféle kénytelenség a részéről. Ez persze a pszichológia kompetenciája kideríteni, nem az enyém.

Viszont néha kerülök olyan helyzetbe, mikor ilyen viselkedésű emberrel kell dolgoznom, és még ha okát sokszor értem is, azt nem, hogy miért jó ez neki. Annak idején ezért néztem utána a gonoszság témakörnek is. Most viszont arról lesz szó, hogy milyen eszközökkel élnek azok, akik így gondolkodnak. Mert úgy gondolom, hogy ha van aki viselkedhet deviáns módon büntetlenül, és gyakorlatilag védtelenek vagyunk velük szemben, akkor jogunk van megvédeni magunkat tőlük. Az önvédelem első lépése pedig a felismerés, hogy milyen játszmába akarnak belekényszeríteni minket.

A manipulációról fogok írni, és mivel nekünk is vannak céljaink amikért dolgozunk és ennek érdekében befolyásoljuk mi is a környezetünket, a befolyásolásról. 

A befolyásolást nem lehet kikerülni. Gyakorlatilag befolyásolunk ha akarunk, ha nem. Hatással van ránk a környezetünk és mi is hatással vagyunk. Így, vagy úgy, de mindenképpen a résztvevői vagyunk, mivel ez az emberi együttélés elkerülhetetlen kísérője.

Ennek a ráhatásnak az egyik eszköze a kommunikáció. A mai világban minden a kommunikációról szól. A sikereink, a kudarcaink, az életben való boldogulásunk, kapcsolataink minősége mind attól függ, hogy hogyan használjuk a kommunikációs eszközöket. Tehát tájékoztatunk, tájékozódunk, kapcsolatokat teremtünk és tartunk fenn.

Ha mélyebben belegondolunk, ez azt is jelenti, hogy nem mindig azt mondjuk ki, amit gondolunk és érzünk, hanem azt, ami szándékainkat előbbre viszi. Ezzel pedig tulajdonképpen manipuláljuk az információt.

A kommunikációt pedig nagyon könnyen manipulációs eszközzé lehet tenni, és ezt sokan meg is teszik. A legtöbb információ ugyanis amit kapunk, félreértésre ad okot.

Nagyon nehéz meghatározni a kommunikációban, hogy hol van a határ a manipuláció és a befolyásolás tekintetében.

De amíg a befolyásolás egyenes úton működik és mások együttműködésén alapul, a manipulátor úgy próbálja meg elérni a célját, hogy észrevétlenül, burkolt módon az érzelmeinkre hatva mesterkedik egy adott cél elérése érdekében.

És ezért fontos, hogy a manipulációnak ne kiszolgáltatott áldozatai, hanem inkább irányítói tudjunk lenni, ha úgy hozza az élet.

Tehát ebben az értelemben a manipuláció érdekvezérelt kommunikáció, amely az érzelmeinkre hat. Nagyon nehéz kivédeni, mert életünk minden területét behálózza az emberi kapcsolatoktól a médiáig.

Ahhoz, hogy ki tudjuk védeni, nagyon fontos az önismeret, biztosnak kell lennünk értékrendünkben, ragaszkodnunk kell elveinkhez és gondolatainkhoz, és erős személyiségnek kell lennünk.

Mert legkönnyebben azok manipulálhatók, akik külső kontrollos személyiségek, illetve mások véleményére alapozva építik fel énképüket. Nem vizsgálják meg a róluk szóló információk valóságtartalmát, hanem képesek fenntartások nélkül elfogadni azt (az ilyen embereknél könnyű célt érni hízelgéssel például).

De azok is könnyen befolyásolhatók, akik viselkedését a mások iránti gyűlölet határozza meg. Az ilyen ember mindig az ellenkezőjét állítja vagy teszi annak, amit gyűlölete tárgya. Tulajdonképpen független akar lenni, de pontosan ezzel a viselkedéssel veszíti el a függetlenségét.

A manipuláció eszközei nagyon szerteágazóak, de ami közös ezekben a módszerekben, hogy mindig az érzelmekre próbál hatni és akkor a leghatásosabb, ha verbális és non-verbális síkon is működtetik. Azért az érzelmeken keresztül próbál hatni ránk, mert az érzelmeket sokkal könnyebb befolyásolni, mint a rációt.

Tehát a manipuláló ember azért, hogy a saját céljai megvalósuljanak, különböző módszereket használva eléri, hogy az ő akarata érvényesüljön.

- Az egyik ilyen módszer, hogy a manipulátor kihasználva mások érzelmi függőségét, a meglévőnél nagyobb önbizalmat és tekintélyt kommunikál.

De beszélhet olyan témáról is, amiben a másik járatlan. Ezzel még azt is el tudja érni, hogy a másik a segítségére legyen.

Ehhez kapcsolódik, hogy vannak, akik mások félelmein keresztül akarnak hatni. Mert az emberekben sokféle félelem van jelen. Félhetünk attól, hogy elveszítjük amit már megszereztünk, vagy a pénz, a bizonytalanság miatt is, vagy attól, hogy elveszítjük a munkahelyünket.

- Van olyan módszer is, amikor a manipulátor olyan információval rendelkezik, amiről a másiknak nincs tudomása, mert ha lenne, akkor nem lehetne őt befolyásolni. Így gyakorlatilag visszaél a bizalommal. Ha a számára kedvező információkat hangoztatja és az ellene hatókat elhallgatja, akkor képes az emberek véleményét a számára megfelelő irányba manipulálni. A féligazságok a legnagyobb hazugságok.

- Amit a vonatkozó szakirodalom mindegyike említ, a sulykolás. Amit gyakran mond valaki, azt egy idő után el is hiszik az emberek, főleg, ha minden alkalommal következetesen és meggyőzően ismétlik.

Ezen az elven működik a slágergyártás is, ha elégszer hallunk egy zeneszámot, akkor képesek vagyunk megkedvelni, ha először még nem is tetszett annyira.

- Gyakran használják még a manipulátorok a figyelemfelkeltést. Ha el akarnak érni valamit, akkor fel kell kelteniük a környezetük figyelmét. Ha pedig feltűnést akarnak kelteni, akkor célszerű az ellenkezőjét tenniük annak, amit a környezetük elvárna tőlük.

Itt lehet szó célirányos provokációról, célirányos hízelgésről, információ gyűjtésről, amit a megfelelő pillanatban kamatoztatnak.

- Jó benyomást, hitelességet kelt. Ide tartozik az is, amikor jól értesültnek, tájékozottnak tűnik a manipulátor. Ennek gyakori velejárója a megfélemlítés és az arrogancia.

- A döntés manipulálása. Aki befolyásolni akar egy döntést, abban érdekelt, hogy egyoldalúan tájékoztassa a döntéshozót. Hízelgéssel, zsarolással, provokációval úgy lehet manipulálni másokat, hogy elhiggyék, hogy ők döntöttek úgy, ahogy döntöttek, és ez a manipulátor célját kell, hogy szolgálja. Ennek három lépése van. Az első, hogy korlátozni kell a másikat a tárgyilagos ítéletalkotásban, a második, hogy figyelmét a manipuláló által nyújtott egyoldalú információra kell irányítani, és nem szabad neki időt hagyni, hogy alternatívákat keressen. 

-Nyomásgyakorlás. Akkor világossá válik, hogy milyen következményei lesznek, ha valami nem a manipulátor akarata szerint történik.

- A manipulátor az egyik síkon gondolkodik, a másik síkon beszél. Bárkinek bármit meg lehet mondani, de nem mindegy, hogy hogyan tesszük. Ezt tudja a manipulátor is. Meg kell tanulnunk kommunikálni, kifejezni magunkat különböző módokon, majd meghatározni, hogy akivel beszélünk, annak melyik mód a legmegfelelőbb. Ha sikeresek akarunk lenni, meg kell tanulnunk tudatosan használni a nyelvet.

Ha képesek vagyunk felismerni a manipuláció eszköztárát, tudatosabbá tehetjük az életünket. Irányítjuk a saját és mások érzelmeit, határozottabban kézbe vehetjük  az eseményeket, és nem csak sodródunk az árral.

De nem csak negatív értelemben befolyásolhatunk másokat. A befolyásolás olyan képesség, amivel képesek vagyunk elérni, hogy környezetünk támogasson minket. Ha jól tudunk bánni az emberekkel, akkor tudjuk irányítani és motiválni magunkat. Ritkán használjuk tudatosan az érzelmeinket. Legtöbbször nincs is idő rá, hogy végiggondoljuk az érzelmeinket, elemezzük a helyzetet, de utólagos analizálással is sokat fejlődhetünk. Egyrészről hasonló szituációra lesz kész válaszunk, másrészről a jövőre nézve konstruktív megoldásokat találhatunk.

A befolyásolás eszköztára:

- együttműködésre törekszünk másokkal, ahol megosztjuk az információkat, az erőforrásokat, támogatást és segítséget nyújtunk egymásnak.

-bevonhatunk másokat a tervezésbe, vagy a folyamatba, építünk az ötleteire, kikérjük a véleményüket.

- A saját céljainkat összekötjük a másik személy céljaival, amit ő szeretne elérni. Ez a stratégia feltételezi, hogy ismerjük a másik személy céljait és motivációját.

-kapcsolatokat építünk és később ezeket felhasználva érjük el céljainkat. 

-racionális érvekkel próbálunk meg hatni a másikra.

-valamilyen előnyt, vagy szívességet ajánlunk a másiknak az erőfeszítéseiért cserébe.